Van ami marad...

Tudom, hogy ennek az eneknek mar ideztem a szoveget facebookon...de idezek itt is, mert egy reszlete jar a fejemben miota hallgatom....

“ I want to live my life just like you did

  And make the most of my time just like you did

  And I want to make my home up in the sky just like you did

  ‘till I get there……”

Most is elorebocsajtanek valamit - a szandekom semmikepp sem az, hogy a ferjemet fenyezzem, igy, halala utan - teljesen mas szemszogbol gondolkodtam el azon, amit most, vele kapcsolatosan fogok irni.

Azt szoktak mondani, hogy nem viszel semmit magaddal ha itt hagyod ezt a foldi eletet - es ez igy is van. Tenyleg minden kezzel foghato dolog elertektelenedik, te mesz es minden marad. De marad utannad valami...na jo, az uron kivul, amit szeretteid sziveben hagysz ( mielott meg valaki teologiai szempontbol helyesbiteni akarna a gondolatom, elmondom, hogy en most egy dologra szeretnek elesiteni ) - es pedig az, ahogyan masokhoz viszonyultal, ahogyan masokkal szemben viselkedtel.

Tudjatok, mostansag sok ember van korulottem - ha nem is fizikailag, de erdeklodesukkel mar mondhatjuk is hogy korulottem vannak. Sok emberi kapcsolatba csoppenek, ami eddig inkabb Szabirol es X emberrol szolt, most pedig rolam ( + gyermekeimrol ) es X emberrol kezd szolni ( vagy mar szol ).

Legtobbszor remenyeim es elkepzeleseim felett kapok: helyet az imaikban, szeretetet, torodest, figyelmet, jo szot, kedves gesztust es meg sorolhatnam. Idot szannak ram rohano eletukbol ( manapsag mindenkinek rohan az elete )...es nem csak idot. MIERT?!

Nem akarok altalanositani, persze hogy nem mindenki ebbol az inditattasbol teszi, de en arra a kovetkeztetesre jutottam, hogy sokan azert teszik, mert ezt kaptak Szabitol, es ertekelik. Igen, Szabi nem volt tokeletes ember, voltak hibai mint mindannyiunknak...de volt valami, amit masok is emlitettek mar, es en is igazan felneztem ra emiatt.....Nem sajnalta az idejet, hogy elmenjen szolgalni. Nem sajnalta a faratsagot, hogy ejjel kozepen elmenjen a repterre vagy az allomasra egy ismerosert. Nem erezte elvesztegetett idonek, ha ejszakaba nyuloan segitett egy baratnak valamiben, ezaltal magat fosztva meg pihenestol. Nem volt kedvetlen, nyugos vagy morcos, ha jo szot kellett mondani valakinek, es sokaknak hozott mosolyt az arcara azzal hogy mindig viccesen allt hozza a dolgokhoz. 

……Allamvizsgadolgozatot kellett irnom. Szabi a nappaliban volt, en meg persze este ulltem gep ele, hogy nekialljak es egyenesbe hozzam magam...a lemaradasom bepotoljam, es milyen ugyes lany leszek ejjel majd sokat haladok a dolgozatommal. Az elmeleti reszt be kellett gepeljem, majd nekilassak par tablazatnak es elemzesnek. Ejjel egy vagy ketto korul sirva mentem ki Szabihoz a nappaliba, hogy nekem ehhez nincs turelmem, minek kell ez hatvan oldalas legyen, es miert van meg husz oldalnyi elmeletem gepeles elott, es inkabb nem is csinalom mert aludni szeretnek. Lepihentem, hogy majd folytatom egy kis alvas utan. Hajnalban ebredtem meg, Szabit a gep elott talaltam, nekem gepelt, a tablazataimat kijavitotta, elrendezte, az elmeletet begepelte, es meg jegyzeteket is irt, ami a tovabbi gondolatvitelben segitseget nyujtott. Masnap vendegeket vartunk este. Faradt volt, mert miattam nem aludt elozo ejjel, megis mikor kerdeztek hogy mitol faradt, nem emlitette…pedig igaza lett volna ha azt mondja hogy a felesegem hisztis es almos volt, helyette gepeltem a dolgozatat. Soha de soha nem fogom ezt elfelejteni.

En sajnos nem vagyok ilyen. Meg kell valljam, hogy sokszor zugolodtam, ahelyett hogy jokedvuen tegyek szivesseget. Sokszor jobban orultem volna ha nem arra kellett volna szanjam az idom hogy vendegeket fogadasara keszuljek. Sokszor onzo voltam, siettem, mintsem hogy figyelmembol vagy idombol masnak ajandekozzak.

Orulok, es ertekelem hogy Szabi ebben mas peldat mutatott nekem, es tenyleg szeretnek valtozni, es ugy viselkedni az emberekkel ahogy o tette. Hisz most az o viselkedesenek gyumolcset elvezem.

Akikkel szemben ( es nemcsak ) o ilyen viselkedest bizonyitott, most felem bizonyitanak. Jolesik. Nagyon!

DE tanulni akarok belole….van mit….